Gorviki rigmus

Ki mindig csak előre néz,
Háta mögül hull rá a vész.
Ki bölcs belátást hanyagol,
Megbünteti Ranagol.

Beltwaan: Törpe a sivatagban

Karavánút – néma, kihalt
Látott már sok homokvihart
Mehetsz erre, mehetsz arra
Felfal Taba el Ibara.

Homok omlik, mozdul egy kő
Felszínre tör egy túlélő
Nem túl délceg: százhúsz centi
Nincs itt senki, ki megmenti.

Szomjúságtól duzzadt nyelve
Majd megfulladt sok port nyelve.
Felmászik egy homokdombra
Éhes. Nagyot kordul gyomra.

Szétnéz: Dűnék s konok homok.
Elnyelt mindent, ami mozog
Kilenc ember, hetven teve –
Khasmin őket temette be...

Feláll, viszi rövid lába;
El kell jutni Al-Bahrába!
Nappal izzad, éjjel fáz is
Ilyen messze az oázis?

Mér' nem esik soha hó itt?
Tépd szét Gargantua béklyóit!
Szakadjon a vizek árja!
Inni akarok még máma!

Homlokáról nedvet töröl
Napra néz s az éggel pöröl:
Mér' hagytál el, Fejszés Tooma?
Halál jő, vagy előbb kóma?

Karavánút – néma, kihalt
Látott már sok homokvihart
Apró halom: fehér csontok.
Törpe volt tán? Már nem fontos.

2002. január

A tűz és jég dala - idővonal

A tűz és jég dala G.R.R. Martin fantasy ciklusa (amelynek első kötete a Trónok harca). Rettentően sok szereplője és bonyolult cselekménye van, és próbálom rendbe tenni magamban, hogy mi mikor történt, illetve melyik könyv miről szól. Igyekszem minél tömörebben összefoglalni a könyvek legfontosabb eseményeit. Magamnak írom, a saját gondolataim rendezésére, de azért közkinccsé teszem.

Lesz még néhány része ennek a sorozatnak, így ez a bejegyzés a későbbiekben hízni fog. Frissítve: 2013-05-25.

VIGYÁZAT, SPOILER következik!

1. könyv:  Trónok harca (A Game of Thrones)

• Robert  király Királyvárba hívja Eddard Starkot, hogy ő legyen a király Segítője. Felesége unszolására belemegy, és Sansa és Ayra társaságában elindul. Az úton  Ayra rémfarkasát elüldözik, Sansa rémfarkasát megölik.  Havas Jon belép az Éjjeli Őrsébe, és ott megmenti Samwellt.  
• Brandont lelöki Jaime a toronyból, mert meglátja őt Cerseivel. Brandon nyomorék lesz. Miközben élet és halál között lebeg, merényletet kísérelnek meg ellene. (Később kiderül, Joffrey áll a merénylet mögött.)
• Catelyn megtudja Kisujjtól, hogy Tyrion állt a Brandon elleni merénylet mögött, foglyul ejti Tyriont, és alapvetően ettől robban ki a háború. Tyrion később kiszabadul.
• Eddard megtudja, hogy nem Robert volt a hercegek apja, de elmondja ezt Cerseinek.  Robert királyt ezért megölik (meghal, vadkan végez vele, de Cersei emberei is "besegítenek"). A városi őrség Eddard ellen fordul, Kisujj is elárulja. Eddard embereit megölik, őt magát börtönbe vetik. Joffrey lesz a király.
• Eddardot lefejezik, elsősorban Joffrey parancsára, de Joffrey-t valószínűleg manipulálta valaki (Kisujj?). Sansa Cersei foglya lesz. Ayra meglép, és Yoren veszi pártfogásba.
• Robb Stark maga mellé állítja Északot, és hadba indul a Lannisterek ellen. Ígéretet tesz, hogy elveszi Walder Frey egyik lányát. Szétveri Jaime seregét, Jaime-et foglyul ejti. Lord Tywin visszavonul, de Királyvárba küldi Tyriont, hogy legyen a király Segítője. Robbot kikiáltják Észak királyává.
• Renly szövetségre lép a Tyrell-ekkel, feleségül veszi Margery Tyrellt, és királlyá koronázzák.
• Danny-t a bátyja, Viserys eladja Khal Drogonak, és a felesége lesz. Drogo később megöli Viseryst. Drogo meghal egy elfertőződött sebtől, Danny és Drogo fia halva születik, Drogo serege szétszéled, néhányan maradnak Danny mellett. Danny kikelti a három sárkánytojást.

2. könyv: Királyok csatája (A Clash of Kings)

• Joffrey galád módon bánik Sansával, Sansának csak Tyrion és Sandor rendes vele. Dontos és Sansa konspirálnak, hogy Sansa megszökhessen.
• Az Éjjeli Őrség expedíciót indít az eltűnt Ben Stark után. Jon parancsot kap, hogy álljon be a vadak közé.
• Danny menekül az embereivel, eljut egy városba, ahol boszorkánymesterektől jóslatot kap, majd a sárkánya megöli a boszorkánymestereket, ezért később merényletet kísérelnek meg ellene. Hajók jönnek értük, hogy visszavigyék Westerosra.
• Stannis szerint ő az egyetlen és igaz király. Szövetségre lép a Melisandre-vel, a vörös papnővel. Renly-t meggyilkolja egy gyanús árny, Brienne és Catelyn meglépnek. Stannis egyesíti a seregét Renly seregével, és Királyvár ellen vonul.
• Robb győzelmet győzelemre halmoz. Edmure feltartja Lord Tywin-t, így Lord Tywin serege segítséget tud nyújtani Királyvárnak. Barátját, a túsz Theon Greyjoy-t küldi el követnek, hogy a Greyjoy-ok álljanak mellé a háborúban. A Greyjoy-ok ehelyett hátbatámadják Északot.
• Theon csellel elfoglalja Derest, de Bran és Rickon eltűnnek. Theonnak nem sikerül elfognia őket, ezért megrendezi, mintha kivégeztette volna őket. Az északiak ostrom alá veszik Derest, de Ramsey Bolton szétveri őket, de utána lemészárolja Theon embereit, foglyul ejti Theont, és felgyújtja Derest.
• Bran megtanulja átvenni az irányítást a rémfarkasa felett. Elválnak Rickontól.
• Ayra az Éjjeli Őrség újoncaival tart hazafelé, de a csapatukat a Lanniseterek szétverik. Ayrát elhurcolják Harrenhallba, ahol összebarátkozik egy titokzatos alakkal. Ayra segít Roose Boltonnak bevenni Harrenhallt, de néhány barátjával megszökik, hogy Zúgóba menjen.
• Tyrion a kezébe veszi a dolgokat Királyvárban, ahol éhínség tombol, és gyakoriak a lázadások. A  fontos pozíciókra a saját embereit ülteti. A Dorne-nal kötendő szövetséghez elküldi Mycella hercegnőt Dorne-ba. Tyrion megvédi Királyvárat Stannis ellen, Lord Tywin felmentő serege szétveri Stannis csapatait, Stannis elmenekül. Tyriont megpróbálják meggyilkolni, de csak megsérül.
• Sandor a csatában meghátrál a tűz elől. Felajánlja Sansának, hogy elviszi Királyvárból, de ő elutasítja. Sandor egyedül menekül el.

3. könyv: Kardok vihara (A Storm of Swords)

• Catelyn kiszabadítja Jaime-t, abban bízva, hogy vagy ő, vagy Tyrion cserébe elengedi Ayrát és Sansát.
• Jaime-t Brienne szállítja Királyvárba de út közben a Véres Komédiások fogságába kerülnek. Vargo Hoath levágja Jaime jobb kezét, aki ettől jobb ember lesz. Hoat Roose Bolton elé viszi őket, aki továbbküldi őket Királyvárba. Jaime és Brienne többször megmentik egymást
• Robb egyre nyeri a csatákat, de belehabarodik Lord Tywin egyik hűbéresének a lányába, és feleségül veszi. (Valószínűleg Lord Tywin kavar a háttérben.) Walder Frey megsértődik. Robb és Catelyn megpróbálják kibékíteni, elmennek hozzá bocsánatot kérni, és Edmure elveszi Walder Frey egyik lányát. Az esküvőn, a Vörös Nászon, Walder Frey és Roose Bolton emberei (Lord Tywin biztatására?) hirtelen ellenük fordulnak, és megölik Robbot és Catelynt.
• Arya nem éri el Zúgót, törvényenkívüliek fogságába kerül. Találkozik Lord Belric-kel, aki soha nem hal meg, mert a vörös pap újjáéleszti. Sandor fogságába kerül. Majdnem részt vesznek a Vörös Nászon, de Sandor megmenti. Sandor később megsérül, Ayra magára hagyja, majd felszáll egy hajóra Braavosba.
• Amíg Tyrion sebesülten fekszik, Lord Tywin visszaveszi az irányítást, lecseréli Tyrion embereit. Lord Tywin feleségül adja Sansát Tyrionhoz. A Lannisterek szövetségre lépnek a Tyrell-ekkel, Joffrey feleségül veszi Margery Tyrellt, de az esküvőn megmérgezik Joffrey-t. (A gyilkosságot Margery nagyanyja követi el, de Kisujj mozgatja a szálakat.) Tyriont és Sansát vádolják a gyilkossággal, de Sansát Kisujj kimenti Királyvárból. Tyrion áll bíróság elé, ahol Cersei és Lord Tywin elítélné, de a dorne-i követ, a Vörös Vipera mellé áll, és párbajt vív a nevében Gregor Clegane-nel. Gregor győz, de a Vörös Vipera lándzsája mérgezett volt, így Tyrion sorsa megpecsételődne. Tommen lesz a király, feleségül veszi Margery Tyrellt.
• Jaime megérkezik Királyvárba, és összevész Lord Tywinnel. Megszökteti Tyriont, és elmondja neki, hogy az első felesége, Tysha mégsem volt szajha, csak Lord Tywin rendezte meg az egészet. Tyrion menekülés közben benéz Lord Tywinhoz, és lelövi, majd eltűnik.
• Davos nem engedi meg, hogy Melisandre feláldozzon egy gyereket, azért, hogy újjáélessze a sárkányokat. Ráveszi Stannist, hogy védje a falat.
• Meghal Balon Greyjoy, a Vas-szigetek ura. Baleset végzett vele, vagy Melisandre varázslata, esetleg a fivére? Nem tudjuk.
• Az Éjjeli Őrség expedícióját lemészárolják a Mások. Sam megöl egy Mást a Jontól kapott obszidián tőrrel. Néhányan elérik Craster erődjét, ahol Mormont parancsnokot megölik a saját emberei. Sam Szegfűvel (Craster feleségével/lányával) és a fiával menekül el, segít Brannek átjutnia a Fal alatt, majd elérik a Fekete Várat.
• Bran ráérez, hogy tudja irányítani a rémfarkasát, egyszer távolról megmenti Jon életét. Hodort is tudja irányítani.
• Jon összebarátkozik a vadakkal, majd meglép közülük, és figyelmezteti a Fekete Várat a közelgő támadásra. Néhány napig Jon vezeti a Fal védelmét a vadak ostroma ellen. Mance Rayder elmondja Jonnak, hogy valójában ők is menekülnek, mert a Másokkal nem tudják felvenni a harcot. Úgy tűnik, a Fal valójában nem a vadak ellen, hanem a Mások távoltartására épült. A végső ostrom közben megérkeznek Stannis csapatai, és felmentik a Falat. A vadakat szétkergetik, Mance Rayder fogságba esik. Mance Rayder felesége belehal a szülésbe. Sam addig kavar, míg Jont választják meg az Éjjeli Őrség új parancsnokává.
• Danny Westeros felé tartva rabszolgahadsereget vásárol, majd felszabadítja őket, és egyre foglalja el az útjába kerülő városokat. Hatalmas sereget gyűjt össze. Ser Barristan csatlakozik hozzá, de elűzi Jorah Mormont lovagot.
• Catelyn újjáéldt. Lord Belric átadta neki a halhatatlanságát (vagy inkább élőhalott létét).

4. könyv: Varjak lakomája (A Feast for Crows)

• Jon elküldi Samet és Szegfűt (meg a gyereket) és Aemon (Targaryen) mestert Óvárosba, a Fellegvárba. Samnek tanulnia kell, hogy mester legyen, és Jon nem akarja, hogy Melisandre feláldozzon valakit. Kiderül, hogy Szegfű gyerekét elcserélték Mance Rayder gyerekére, mert Mance fia erejében is királyi vér folyik, ezért potenciális áldozat. Aemon mester meghal Braavosban, de közben rájön, hogy Danny a "kiválasztott", nem pedig Stannis. Sam és Szegfű összejön. Sam eljut Fellegvárba, a Mágus becenevű mesterhez.
• Jaime elengedi Brienne-t, aki Sansát próbálja meg keresni, de nem találja. Végül Brienne (az élőholt?) Catelyn fogságába kerül, aki felakasztatja.
• Sandor Clegane belehalt a sebeibe (?).
• Arya Braavosban a Fekete és Fehér házában (a halál istenének követői közt) tanul, nehezen válik meg korábbi énjétől. A könyv végén egy méregtől megvakul.
• Kisujj feleségül veszi Lysát, és beköltözik hozzá a Sasfészekbe. Megcsókolja Sansát, majd megöli Lysát, és átveszi az uralmat a Sasfészekben. Egymás ellen fordítja az ellene lázadó urakat, és stabilizálja a helyzetét. Sansa egyre inkább a hatása alá kerül.
• Dorne népe bosszút követel a Vörös Vipera haláláért, de Doran Martell lecsukja a lázítókat. Doran lánya királynővé akarja koronázni Myrcellát (ami háborút robbantana ki), de Doran véget vet az akciónak. Myrella súlyosan megsebesül az akció közben, ami bőven elég ok a háborúra. Megtudjuk, a békés Doran Martell is szervezkedett Lord Tywin ellen, a lányát is Viserysnek szánta.
• Gregor Clegane belehalt a Vörös Viperától kapott sebeibe (?).
• A Vas-szigetek új ura Euron Greyjoy lesz, Balon öccse. Egész Westerost le akarja igázni, és van egy kürtje, amivel uralkodni tud a sárkányok felett (?). Danny sárkányaira pályázik (?).
• Cersei régenskirálynőként próbál uralkodni. Jaime-re nem tud támaszkodni, mert ő komolyan akarja venni az esküjét, amit a királyi testőrség tagjaként tett. Kevan Lannisterre sem tud támaszkodni, mert ő akarna lenni a régens, nem hajlandó Cersei-t szolgálni. Cersei új emberekkel veszi körül magát, leállítja a braavosi Vasbanktól kapott kölcsön törlesztését, és flottát épít. Kiegyezik az egyházzal, hogy az egyház elengedi a korona adósságait, viszont harcos rendeket állíthat fel.
• Cersei-t aggasztja, hogy Margery és a Tyrell család egyre nagyobb befolyással rendelkezik Tommen felett, ezért szervezkedik ellene. Ráveszi Loras Tyrell-t, hogy  ostromolja meg Sárkánykőt, aki az osrom során súlyosan megsérül. Házasságtöréssel akarja vádolni Margery-t, de az egyház - biztos, ami biztos alapon - megkínozza Cersei önkéntes tanúját is, és az ügy visszafelé sül el. Cersei (is) az egyház börtönébe kerül. Kétségbeesetten kéri Jaime-t, hogy legyen a bajnoka.
• Cersei letartóztatása hírére ifjú tengernagya meglép az új flottával.
• Jaime vér nélkül beveszi Zúgót, közben tanul a bal kezével vívni. Jaime tűzre dobje Cersei levelét.

Nem szerepel: Tyrion, Jon, Bran és Danny.

5. könyv: Sárkányok tánca (Dance with Dragons)

• Havas Jon és Stannis szövetségében feszültségek mutatkoznak. Stannis vadakat akarja benépesíteni a Fal melletti vidéken, az Adományt. Jon átengedi a vadakat a Falon, és megerősíti velük az őrséget.
• Melisandre úgy csinál, mintha megégetné Mance Raydert, de Zörgővértet égeti meg, Mance-t pedig Zörgővértnek álcázza. Melisandre szól Jonnak, hogy Ayra a közelben van. Jon elküldi Mance-t, hogy szabadítsa ki Ayra-t Ramsey fogságából. (De az nem Ayra, hanem Jeyne Poole.)
• Az Őrség néhány tagja merényletet követ el Jon ellen, Jon összeesik.
• Davosról kiderül, hogy mégsem végezték ki a Manderlyk, csak eljátszották a kivégzését. Davosnak meg kell keresnie Rickont, ha sikerül, a Manderlyk csatlakoznak Stannishoz.
• Asha-t elfogják, és Stannis elé viszik.
• Theon Greyjoyt Ramsay megkínozta, Theon összeomlott, és most ő lett  Bűzös, Ramsay szolgája/bolondja. Segít Mance csapatának Jeyne kiszabadításában, és feltehetően sikerül eljutniuk Stannishoz. Mance embereit megölik, Mance sorsát nem ismerjük.
• Stannis hadba vonul Ramsey ellen, a legutolsó jelentés szerint Stannis seregét szétverték.
• Danny a seregével megáll, de lázonganak ellene új alattvalói. Be kell zárnia a sárkányokat, mert túl vadak. Merényletet követnek el ellene, de sikerül elmenekülnie a pusztába a sárkányával.
• Tyrion csatlakozni akar Dannyhez, közben találkozik egy Penny nevű törpe lánnyal (aki korábban Joffrey menyegzőjén is fellépett). Egy ideig rabszolgák, de a végén kiszabadulnak.
• Tyrion találkozik Aegon Targaryen-nek, Rhaegar herceg halottnak hitt fiával, akinek Lord Jon Connington puccsot szervez, hogy visszakerülhessen a hatalomba.
• Ayra-t különféle próbák elé állítják.
• Jaime-t Brienne elcsalja, feltehetően az Lady Kőszív elé akarja vinni (aki feltehetően az élőholt/újjáéledt Catelyn).
• Cersei-t hosszasan vallatják, majd vezeklésként meztelenül kell végigmennie Királyváron. Bizonyos bűnöket bevall, találkozhat a fiával a tárgyalás előtt. Quyburn talált egy lovagot Cersei-nek, a néma Ser Robert Strong-ot (aki feltehetően a néha Ser Gregor Clegane, élőholtként), aki bajnoka lehet, és megvívhat érte.
• Kevan Lannistert megöli Varys, arra hivatkozva, hogy még a végén rendet csinálna, és ő azt szeretné, ha Cersei kezében maradna a hatalom, mert ő zűrzavart okoz.

George R. R. Martin: A tűz és jég dala

Korábban írtam, hogy a Trónok harca című könyv nagyon bejött. Azóta beszereztem a sorozat következő részeit, el is olvastam a Királyok csatáját és a Kardok viharát. Pár napja láttam megpillantottam egy könyvesboltban a teljes sorozatot díszes csomagolásban, és gondosan ellenőriztem, hogy négy kötetből áll, és nekem megvan mind a négy rész.

Ma kezdtem bele a negyedik részbe, a Varjak lakomájába, és gondoltam, karácsonyra simán befejezem a sorozatot, és megtudom, mi lesz a szereplőkkel a végére. Mielőtt elkezdtem, kóstolgatásképpen belelapoztam a Varjak lakomája függelékébe. (A függelékben mindig szerepel egy puska a szereplőkről, nemesi házak szerint csoportosítva. Baromira sok szerepelője van A tűz és jég dalának, trükkös rokoni és hűbéri kapcsolatokkal és a puska jól jön.)

Függeléket nem találtam, egy fejezet volt ott. Nono, nincs függelék!? Lapoztam, és láttam, hogy függelék az van, de fejezet pedig amolyan ízelítő a következő részből, a Sárkányok táncából. Ajjaj, van még egy rész, és azt nem is láttam a könyvesboltban. Még nem jelent meg? Hoppá, akkor karácsonyra sem tudom meg, mi lesz Ayra vagy Havas Jon sorsa?? Mikor jelenik meg az ötödik rész?

Némi guglizás után (vigyázva, hogy véletlenül se olvassak spoilert) a westeros.hu oldalon kötöttem ki, ott még csak az angol változata szerepelt a Sárkányok táncának. A sorozat angol wikipédia oldala szerint a Sárkányok tánca (A Dance with Dragons - az író szereti az alliteráló címeket) angolul már megjelent, így hamarosan magyarul is kijön majd. Idén, 2011-ben jött ki az angol könyv, gondolom, ennek apropóján jelent meg magyarul a sorozat összes eddigi kötete. (A westeros.hu oldalon arról panaszkodnak, hogy az első kötetet sehol nem lehet kapni, míg én azt láttam, hogy minden tele van vele.) Szóval ez is ötrészes trilógia, mint a Galaxis útikalauz?

Dehogy! A wikipédia szerint még két kötet várható: The Winds of Winter és A Dream of Spring. Az eddigi könyvek is jó vastagok voltak (a Kardok vihara az 1200 oldalával alaposan megviselte a csuklómat), de ez már brutális! Egyik szemem sír, a másik nevet: örülök, hogy tovább élvezhetem a hősök kalandjait, intrikáit, de a közeljövőben nem fog kiderülni, hogy mi a vége...

Érdekes: A westeros.hu oldalon ingyenesen letölthető PDF-ben az eddig megjelent négy rész. Szakkönyveket szeretek képernyőről olvasni, de a regényeket valahogy jobban szeretem nyomtatott formában, hanyatt fekve, ágyban olvasni. A magam részéről a nyomtatott példányokra szavazok. :)

Nekilátok a Varjak lakomájának, utána írok arról, amit elovastam.

Margaret Weis: Borostyán és vér

A Borostyán és vér (Amber and Blood) a Sötét tanítvány című dragonlance regényciklus harmadik, befejező kötete, a Borostyán és hamu és a Borostyán és vas folytatása. A könyv Mina sorsát zárja le.

A Borostyán és vas ott fejeződött be, hogy végre megmagyarázták, hogyan tud valaki egy vasrúddal egy csapásra végérvényesen kiütni egy halállovagot, és az is kiderült, hogyan tarthatta fel órákig egy közönséges juhászkutya az elpusztíthatatlan élőholtat.  Azt is megtudtuk, miért volt Takhisis féltékeny Minára a Lelkek háborúja során. Láthatóan nem mindenki egyenlő esélyekkel játszik, vannak kiválasztottak, mint Harry Potter, akiknek minden sikerül, és az csak nekik sikerülhet, mert ők a kiválasztottak. :) Ez van.

A Borostyán és vérben végre összeérnek a szálak. A szerzetes és a surranó Minával együtt utaznak, és végre nem egymás ellen küzdenek. A regény valahogy furcsán komikus. Az istenek többnyire esendően, idiótán viselkednek, és a többi szereplőt is nehéz komolyan venni. Komikus szereplő a néhai halállovag, és a két hipermagas szintű feketeköpenyes varázsló is (akik a 2. szintet sem nagyon érhették volna el, ha egyszer ennyire hülyék). Szerepel egy megzavarodott gyermek isten is, aki miatt, az embernek az az érzése, bármikor bármi történhet (és tényleg), és így minden racionalitást nélkülöz az egész. Furcsa, hogy az ember racionalitást kér számon fantasyn, de a fantasy is lehet racionális. Ez nem az, itt bármi történik, a gyermek isten böffent egyet, és egyszer csak minden egész más. Igaz, itt ez a lényege a könyvnek, de hát akkor is... Időnként fel-feltámasztanak valakit (aki ráadásul élőholt), máskor meg irreverzibilis a halál, és rettentően kell sajnálni. (Ekkor nem lehet feltámasztani?!)

Összességében: zavaros volt az egész, nekem nem tetszett.

Ötös skálán: 2.

Lopott idő

A Lopott idő (az angol címe In Time, de lehetne akár JustIn Time is) egy furcsa világban játszódik, ahol az egyetlen pénznem az idő. Nagyon szeretem az ilyen érdekes ötleteket, de a film valahogy nem fejti ki eléggé.

Amint valaki betölti a huszonöt évet, elindul a karján egy zölden világító óra, és az elkezd visszaszámolni. Ha a számláló eléri a 0-t, meghal. Kezdetben mindenkinek 1 éve van, de az időt át lehet adni másnak; kereskedni lehet vele. Fizetéskor mindenki időt kap, de idővel kell fizetni a buszjegyért, a kávéért, a lakásért, és minden másért.

Huszonöt éves koránál tovább senki nem öregszik, és aki ügyesen gazdálkodik az idejével, akár örökké is élhet. Van, aki már hetven-nyolcvan éve 25 éves, és akár bármeddig így maradhat, ha meg nem ölik, vagy ha halálos balesetet nem szenved. Az idő nem egyenletesen oszlik el. Vannak gazdagok, akiknek több száz, vagy több ezer éve van, míg a szegényeknek mindig csak legfeljebb egy-egy nap van az óráján. Vannak időbankok, ahol időt lehet kölcsönözni - persze borsos kamatért. Akinek fizetési nehézségei támadnak, az meghal. A világ időzónákra oszlik fel, a gazdagok New Greenwich-i idő szerint élnek, soha sehova nem sietnek, és kizsákmányolják a szegényeket. Csúf világ.

Az ötlet baromi jó, de a Lopott idő sajnos elég primitív módon fejti ki. Leginkább arról szól, hogy Justin Timberlake brúszvilliszes módon tör-zúz, és a végén a jó legyőzi a rosszat, és a happy end, hogy a rendszer összeomlik, eljön a válság. Engem sokkal jobban érdekelt volna, hogy hogyan épül fel a világ, milyen gazdaság alakul ki, és az miben különbözik a nálunk megszokottól.

A filmben a gazdagok addig emelik az árakat, amíg a szegények már nem bírják. Ez nem racionális. A gazdagoknak nem érdeke, hogy a szegények meghaljanak, mert akkor nem lesz több idő, amit megszerezhetnek. Az az érdekük, hogy minél több szegény szülessen, minél több idő felett rendelkezhessenek.

A filmben a gazdagok csak halmozzák az időt, holott ez sem racionális. Minek halmoz fel valaki nagyon sok évet, és miért tartaná a páncélszekrényében? Ha valakinek egymillió éve van, esélyes, még előtte elüti egy autó, vagy meghal háztartási balesetben, esetleg merénylet áldozata lesz. Egy bizonyos szintnél több évet felesleges valakinek megtartania, sokkal valószínűbb, hogy befekteti, használja ahogy a gazdagok nálunk is befektetik a vagyonukat. Minek halmozzon fel valaki egy bizonyos szintél több időt, amikor számára már nincs értéke?

Nálunk is vannak emberek, akik egyik napról a másikra élnek, és nem tudnak messzire tervezni. Nálunk is vannak gazdagok, akik kihasználják a szegényeket. Nálunk is kereskednek már mindennel, köztük idővel is. Időt is vásárolok, amikor a kocsimat lemosatom ahelyett, hogy magam mosnám le, vagy amikor étterembe megyek ahelyett, hogy magam főznék, és amikor dolgozom, időmet (is) adom cserébe a fizetésérét, amit megkapok. Aki annyit dolgozik, hogy az az egészségének árt, az még több időt ad cserébe - remélhetőleg még több pénzért. Igen, nálunk is van időkereskedelem. Ugyanakkor nálunk nem lehet korlátlanul időt venni: a világ egyik leggazdagabb, leghatalmasabb embere is 56 évesen halt meg.

A film az elkapitalizálódott világ elé tart görbe tükröt, sajnos nem elég ütős, nem elég jó a kritika. Számomra A sziget című filmre (Ewan McGregor, Scarlett Johansson) hasonlított a Lopott idő. Az is olyan scifi, amelyben egy nagyon érdekes problémát vetettek fel, majd egy jó nagy akciót csináltak belőle, és csihi-puhi a végén mintha megoldotta volna az elvi problémát. A Lopott idő világában sem az a baj, hogy a rossz ember milyen rossz; az a baj, hogy a gazdaság előbb-utóbb egyenetlenségekhez, egyenetlen elosztáshoz vezet. (Ha nem, akkor meg az a baj.) Nem hiszem, hogy mindezt Robin Hood-kodással és jótékonykodással meg lehetne oldani. A problémák ennél sokkal árnyaltabbak lehetnének.

A film végén elszabadul 1 millió év. Ez soknak tűnik, de ha szétosztjuk akár csak az USA ma 300 millió lakosa vagy a világ ma 7 milliárd lakosa között, már csak csepp a tengerben. Egy embernek óriási vagyon de elosztva szinte semmi. Ha pedig az emberek tömegével elhagyják a munkahelyüket, a szétosztott idő - amiből a szétosztás után nem sok marad - pillanatok alatt eltelik. Az időnek valós értéke van, így ezután is lehet majd vele kereskedni. Csak az a kérdés, hogy mennyi idő után áll vissza a régi rendszer, és változik-e az elosztás...

Nem tudom megítélni, melyik színész hogy játszik, Justin Timberlake semmit nem mozdított meg bennem (bár nem én vagyok a célközönsége). A film talán egyetlen érdekes szereplője a Cillian Murphy által alakított időrendész, aki olyan keményköpésű, félelem és gáncs nélküli zsarut alakít, mint Tommy Lee Jones A szökevény című filmben; ő maga is szegény sorból származik, de végül a rendszert támogatja, és a rendszer darálja be.

Ötös skálán: 2 és fél.

Kicsit csalódtam a filmben, mert egy baromi jó ötletre épül, és nemigen kezd vele semmit. Igaz, úgy is hozzáállhatnék, hogy azt kapja az ember a moziban, amit várt. Mondhatnánk, hogy hollywoodi filmtől az ember miért vár mély gondolatokat, de hát pl. a Mátrix is egy igen érdekes problémát dolgozott ki, nagyon alaposan. Egy film simán lehetne jó attól, hogy hollywoodi...

Paul Doherty: Róma első asszonya

Dohertytől eddig az ókori Egyiptomban játszódó történelmi krimiket, Amerotke nyomozásait (pl. Ré álarca) olvastam, és azok nagyon tetszettek. A Róma első asszonya nem jött be.

A regény Néró anyja, Agrippina történetét írja le. Tiberius, Caligula, Claudius és végül Néró uralkodása alatt játszódik. A cselekmény nagy részét már ismertem Robert Graves Én, Claudius és Claudius, az isten című könyveiből. Robert Graves művei nagyon ismertek, és számomra valahogy azok jelentették az etalont. Nem érzem, hogy a Róma első asszonya bármi plusszt adott volna a Claudius könyvekhez képest. Rövidebb, így a cselekmény kicsit túl gyorsan pörgött, és a korszakból szinte kizárólag a kegyetlenségeket, gyilkosságokat, kínzásokat emelte ki; a kor szépsége valahogy nem jött át. Agrippinával egyáltalán nem tudtam szimpatizálni, számomra leginkább az utolsó négy karaktere jellemezte. Az író láthatóan felnézett rá, és csodálta, de én nem értettem, miért kellett volna aggódnom érte, és nem értem, miért kellett volna kicsit is sajnálnom, amikor (végre) galádul megölték. Rengeteg embert öletett meg vagy tett szerencsétlenné, és nem érzem, hogy akár egy kicsit is jót akart volna.

A cselekményt elbeszélő karakter számomra teljesen valószerűtlen. Nemcsak, hogy mindig mindenütt ott volt, sokszor a legtitkosabb eseményeknél is, de ráadásul mindent túlélt. Az is furcsa, hogy végig hű maradt Agrippinához, ugyanakkor nem volt a szeretője. Az a fickó valahogy nem volt hiteles a számomra.

Ötös skálán: 2.