A második kötet arról az időszakról szól, amikor Hunyadi János Itáliában, Milánóban volt zsoldos, mert Zsigmond király kölcsönadta/elzálogosította. A harmadik kötet parasztfelkelésekről, egyrészt a husziták elleni harcról, másrészt Budai Nagy Antal parasztfelkeléséről szól. Itt érződik a legjobban, hogy nem időrendben mutatja be az író az eseményeket, hanem időben ugrál, hogy a saját mondanivalóját bemutassa. Például, a husziták elleni harcokban feltűnik egy Nagy Antal nevű vitéz. Utána az inkvizícióról szóló fejezetekben valaki azt mondja, hogy "nehogy úgy járjunk, mint Nagy Antal emberei". Csak ezt követően derül ki, hogy mi történt Nagy Antal felkelésével.
Ahogy korábban is írtam, ez a két jó, akárcsak az első. Akinek az első tetszett, ezek a kötetek is bejönnek majd. Most csak azt írom le, miben volt más ez a két kötet, mint az első:
- Az első kötet eseményeiről - Hunyadi János származásáról és gyerekkoráról - nagyon keveset tudunk. Ezzel szemben a második és a harmadik kötet sokkal több történelmi eseményre épül, mert épülhet.
- Az első kötetben sokkal több volt a fantasy. A második-harmadik kötetből kikopott a fantasy szál, racionális dolgok történnek. A második kötetben még erős volt a Dracula vonal (kiderült, hogy azzal szemben, amit korábban írtam, nem Vlad hercegről mintázta Bram Storker Dracula figuráját, hanem a fiáról), a harmadikban viszont már egyáltalán nem szerepelt.
- Kevesebb lett a szex. Ennek is oka van: az első könyv Hunyadi János ifjúkori tombolását mutatta be, és a végére megállapodott. A második kötetben kifejezetten szűzies életet él, bár a harmadikban ez kicsit változik. A szex persze nem tűnt el, hiszen a könyvnek sok más szereplője is van. :) Mindenesetre a továbbiakban már nem Hunyadi János a szexjelenetek főhőse.
- Az erőszak nem lett kevesebb. Továbbra minden kötetben feldúlnak néhány falut, lemészárolják a férfiakat és a gyerekeket, a nőket pedig megerőszakolják. A harmadik kötetből azt is megtanulhatjuk, hogyan kell karóba húzni valakit.
- Kifejezetten érdekesek az író történelmi jegyzetei, amiket a regényhez fűzött. Ezekből megtudhatunk egyet s mást arról, hogy minek mennyi valós alapja van (legalábbis az író szerint), meddig történelem, és honnantól az író fantáziája. Az első kötetben ilyenek nem voltak (bár ott is jól jött volna).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.