2012. március 18., vasárnap

Krízispont (Margin Call)

A Krízispont a Válság kirobbanásáról szól. Egy pénzügyi cégben (bankban? ) néhány kockázatelemző rájön, hogy amire a cég épített, az pillanatokon belül összeomolhat, sőt össze fog omlani, sőt lényegében már össze is omlott. (A film  eseményei állítólag a Lehmann Brothers végnapjaival állnak párhuzamban.) Riasztják a vezetőséget, összeül a válságtanács, és próbálnak kisütni valamit: megmenteni a céget, vagy legalább találni egy felelőst.

A film a lélektani folyamatokra fekteti a hangsúlyt. Szinte alig-alig nyomnak pénzügyi dumát, amikor valamelyik szereplő szakmai részekbe menne bele, valaki mindig megszólal, hogy "használj egyszerű szavakat, mondd angolul/magyarul, mert én főnök vagyok" - végül is a néző is kell, hogy értsen valamit az egészből. Így keveset tudunk meg arról, hogy mi történt/történik, a film arra helyezi a hangsúlyt, hogy a részt vevő személyek mit éreznek. Az állásuk, egzisztenciájuk, karrierjük miatt aggódnak, a céget próbálják menteni, esetleg morális kérdéseken rágódnak.

A cég két dolog között választhat: válaszút előtt áll: vagy szépen csöndben csődbe megy, vagy - villámgyorsan, áron alul, óriási veszteséggel - eladja másoknak a veszélyes befektetéseit, és ezzel másokat visz csődbe. A vezetőség - logikusan - az utóbbi megoldást választja, így a kereskedők olyan papírokat kezdenek árulni, amelyekről ők maguk is tudják, hogy fabatkát sem érnek, és tudják, hogy aki megveszi, az pórul jár.

Aki morális kérdésekkel szembesül, többnyire mind beadja a derekát, és a szerinte etikátlan megoldást választja. Vagy azért teszi ezt, mert megfenyegették, vagy azért, mert kell a pénz, vagy azért, hogy tovább pörögjön a mókuskerék. A "kell a pénz" érdekes szempont. Az egyik szereplő folyamatosan azon pörög, hogy ki mennyit keres. Ő a szamárlétra legalján negyedmillió dollárt keres évente, de egy középvezető már két és félmilliót (elmondja, hogy ebből ötvenezret ruhára, százötvenezret autóra, hetvenötezret pedig kurvákra költ), a felsővezető pedig... húú...

Érdekes fricska, hogy a legjobb pénzügyi kockázatelemző szakemberekről közben mellékesen kiderül, hogy végzettségüket tekintve eredetileg mérnökök, és csak a pénz miatt kezdtek pénzügyekkel foglalkozni. :)

A film jó, nekem legalábbis tetszett. Sok ismert és/vagy jó színész jelenik meg, és jól játszanak. Profi iparosmunka, de nekem nem sok új gondolatot vetett fel. Amit csinál, azt jól csinálja, semmi több.

Ötös skálán: 4.


Más kritikák:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése