Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Menekülési kísérlet

A könyv két kisregényt tartalmaz, az elsőnek a címe Távoli Szivárvány, a másodiké Menekülési kísérlet.

Úgy gondolom, az az igazán jó scifi vagy fantasy, amelyik a valóságról szól. Játszódhat akárhol, akármikor, akármilyen környezetben, a lényeg, hogy az emberről, a mai emberről szóljon - a scifi vagy fantasy eszközeivel. Amelyik scifi a technikáról szól, az elavul. Amelyik az emberről, az nem.

Mindkét kisregény az utóbbi kategóriába tartozik.

A Távoli Szivárványban tudósok nagyon fontos és nagyon jó dolgot kutatnak (ez most épp a teleportálás, amit a könyvben null-transzportnak hívnak, de akár atomenergia is lehetne). Lényeg, hogy nagyon jó, és forradalmian új jótéteményeket hozhat el az emberiségnek. Sajnos még nem egészen tökéletes, ha így próbálnak szállítani valamit, úgy nevezett Hullám szabadul el. A Hullámról keveset lehet tudni, de elpusztít mindent, ami csak az útjába kerül, és elég nehéz kordában tartani. Ezért - biztos, ami biztos - a távoli, Szivárvány nevű bolygón kísérleteznek a tudósok. A Szivárvány bolygón dolgozó tudósok körül kialakult egy mikrovilág, a tudósokat (null-fizikusokat) kiszolgáló személyzet: ők a gépek üzemeltetői, karbantartói, az élelmet termelők, az infrastruktúrát működtetők, családjaik, a gyermekekkel foglalkozó nevelők stb. Így a Szivárványon is igazi városok nőttek ki. Embert még nem tudnak szállítani. Kutyákkal már próbálkoztak, de alig maradt belőlük valami, így a null-berepülő pilóták tétlenül lézengenek, és csak várnak.

A könyv első fele a tudósokról és a tudományról szól. A tudósok versengenek az erőforrásokért, és mindenki küzd, hogy az ő szakterülete vagy az ő laborja kapja az energiát (az úgy nevezett ulmotronokat). A null-transzport tudományából új szakterületek nőnek ki, vannak, akik a Hullámot akarják kutatni, de vannak, akik a Szivárvány bolygó élővilágát tanulmányozzák. Tudomány tudományt szül, és egyre több és több energia kell, és kezd öncélúvá válni az egész.

Egyszer csak történik valami. Valamit elszúrnak vagy csak nem várt komplikációk adódnak, és a Hullám elszabadul. Próbálják feltartóztatni, de hamarosan nyilvánvalóvá válik, hogy az egész bolygó el fog pusztulni. Hírek, rémhírek kapnak szárnyra, mindenki menekül, vagy menekíteni próbálja, ami fontos.

Űrhajó csak egy van, és kevés rajta a hely. El kell dönteni, mi a fontos, mit kell menekíteni. Embereket? Tudományt? Műalkotásokat? A bolygónak csak egy töredéke menekülhet. Dönteni kell, ki kell választani, mi maradjon meg, mert minden más és mindenki más pusztulni fog.
A könyv fantasztikusan mutatja be ezt a folyamatot.

Ha Stephen King írta volna a regényt, a Hullám mögött természetfeletti gonosz állna, az emberek egymást gyilkolnák az űrhajón lévő helyekért, de a rossz embereket legyőznék a jó emberek, és a végén a szkeptikus, magát nem idetartozónak, nem elég zseniálisnak érző, szentimentalista null-fizikus megfékezné a Hullámot, vagy null-transzportálná a bolygó lakosságát a Földre. De ezt a regényt nem Stephen King írta...

A könyv nagy részét repülőgépen olvastam... Különös volt.


A Menekülési kísérlet nemigen kapcsolódik a Távoli Szivárványhoz. A fülszöveg alapján ez is a null-transzporttal foglalkozik, és ez is egy halálos veszély elől való meneküléssel foglalkozna. Én nem érzek ilyen direkt kapcsolatot.

A távoli jövő fiataljai különös civilizációt találnak egy bolygón. Az emberek középkori-ókori viszonyok között élnek, rabszolgatartó társadalomban. Ugyanakkor a bolygón egy anakronisztikus autópálya húzódik, amelyen különös járművek közlekednek, hosszú-hosszú sorokban. Halottakat találnak mindenfelé, majd szerencsétlen, elesett embereket. Embertömegeket. Embereket, akik szörnyűségeket művelnek egymással. A könyv arról szól, ahogy megpróbálják megérteni, hogy mi folyik, segíteni akarnak az elesetteknek, de segíteni nem könnyű, és nem biztos, hogy jóra vezet, ha beavatkozunk egy másik kultúrába.
Menekülési kísérlet is van a könyvben, de másképp.

Még nem olvastam a szerző-testvérpártól, de ezek után valószínűleg fogok. Érdekes, gondolatokkal, ötletekkel teli történetek voltak, bár időnként kicsit túl sok vad ötlet jelent meg összezsúfolva. Nekem a Távoli Szivárvány jobban tetszett (ötös skálán: öt körül), a Menekülési kísérlet valahogy kevésbé ütött (ötös skálán 3,5?), de talán csak azért, mert már túl sok Star Trek klónozta (igaz, a Star Trekben nem a kommunizmust akarják elhozni; az erről szóló fejtegetések mai szemmel már némiképp porosak).